Előítéletek, mázli, vízvarázs

Kajasztori:

Hanna a minap rajzolni kezdett... Szivárványország, tündér ... és "Anya, kitalálod mi ez?" "Háznak tűnik." "Igen, de milyen ház? Nézd ezt a betűt!" (M) "Csak nem McDonalds?" "DE:-)" ... Ha mondjuk 6 évvel ezelőtt vki ezt mesélte volna nekem, biztosan meglett volna az ítélet (Milyen szülő az ilyen, mit ehet szegény gyerek és a többi...)... De az idők változnak, és én is változok (szerencsére:-)), no meg lett egy kislányom, aki másképp képzeli az étkezést, mint ahogy én. Amíg nem jártam ebben a cipőben biztos voltam abban, h ez csak a szülői következetességen/példamutatáson/szoktatáson múlik. Példamutatás és szoktatás terén nem volt gond: gyakorlatilag a sör és a kávé kivételével mindent szeretek, Hanna pedig másfél éves koráig az anyatej után zöldségen és gyümölcsön élt. Ott történt valami, azóta az is nagy kérdés, h megfog-e pl egy uborkát vagy epret, nemhogy megenné. Két lehetőség van, nem tudtam elég következetes maradni, vagy tévedtem, esetleg mindkettő. Az elején bosszantott, aztán nagymamákkal vállvetve minden cselt trükköt megpróbáltunk bevetni, volt szigorkodás, veszekedés, lazítás, én azt hiszem minden... szép kaja, vicces kaja, kedvére kaja, nemkedvére kaja, minden. Nem állítom h nincs fejlődés, de azt nyugodtan mondhatom h kevés, és néha visszafele-irányú... Viszont én már nem emésztem magam, nem szégyenlem, minél kevesebbszer próbálom elmagyarázni, és minden nap megerősítem őt, hogy azt szeretném, ha kóstolna, de amúgy elfogadtam, hogy ez neki nehezen megy. Egy-egy történet hatására néha nagy elhatározásokat tesz, de ezek még rendre elakadnak a tettek mezején... A Meki azért lett sláger, mert a sültkrumplit szereti - és persze a fagyit is:-). Nekem pedig nagyon tetszik a McDonaldsos rajz:-).

 

Óvodasztori:

Év közben reggel semmi komoly fennakadás nem jellemző. Vannak nehezebb indulások, de szereti az ovit, és örömmel megy. A nyár viszont nagyon nehéz. Nincsenek a barátnők, unokatesók, korán alig lézeng még bent néhány ovis, öt reggelből négy sírós... Tegnap az egyik óvónéni rá is csodálkozott, hogy ez mindig így megy? Nyáron... sajnos. Mikor délután mentem Kikinéni szólt: "Anyuka, körömlakkot le kell mosni!" (Magamban: jaaaaj, elfelejtettük pedig tudom h nem szabad:-(...) Kiki folytatta: "Holnap reggel velem kezdenek, megígértem Neki, hogy hozok kék meg pink lakkot! Lakkozunk, nem lesz sírás!" :-DDD!!!! NEM IS VOLT :-)

 

Strandsztori:

Idén nyáron felújítják az óvódát. Jó hír, ugyanakkor pár hétre másik oviba kell majd járni, alig lesz ismerós gyerkőc, én máris parázok... Hétfőn kihasználva a jó időt Százhalombattára mentünk strandolni munka után. Hanna nagyon élvezte, még az sem rontotta el a kedvét h belelépett egy darázsba. Valami csoda folytán a meleg medencében lubickolás alatt a csípés helye is teljesen leapadt, egy óra áztatás alatt szinte eltűnt! Fürdés után Hanna homokozni ment, és egyből összebarátkozott Bogival. Addig addig beszélgettek míg kiderült h Bogi is tárnoki, és egy hét múlva az "idegen" oviban csoporttársak lesznek!!! Hanna nagyon megörült a hírnek, remélem egy hét múlva is tart majd a lelkesedése:-)...