Különös...

Évekkel ezelőtt láttam a Vándormadarak-at és a Kóristák-at. Mindkét filmnek iszonyúan tetszett a zenéje, egy ideig próbáltam beszerezni őket, de ez a szerelem - nevezetesen a filmzenék szeretete - hálátlan dolog... Nagyon kevés a könnyen hozzáférhető (értsd: boltaban megvásárolható), és a cimborák is ritkán rendelkeznek titkos CD készletekkel - tisztelet a kivételeknek, akik osztoznak velem ebben a rajongásban, de Ők sem birtokolnak mindent :-). Nem ragozom, feladtam, elfelejtettem, "majd egyszer" szelidült a késztetésből.
Nemrég ment a moziban a Babies c. film, ami nem csak tetszett, de a zenéjére is felkaptam a fejemet :-). Olyan, amitől mosolyognod kell... Újabb lendület: ki szerezte, ki énekli? Ki lehet? Ugyanaz a zeneszerző, mint a fent említett filmek esetében :-D = Bruno Coulais. Olyan hihetetlenek az ilyen jellegű visszatérő motívumok az ember életében és annyira jellegzetesek is... Nekem számtalanszor a zene, vagy egy-egy művész neve-személyisége-alkotása az, ami oly kedves, oly váratlan rímeket, kereteket, díszítést alkot az Életemben (az óvodai sarokban állástól...), a Barátságaimban, de akár a Szerelemben is (...egészen az esküvőmig!!!) :-)...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések