Tuti dolog

A probléma: Hanna egy ideje nem preferálja a babakocsit. Eleinte csak kicsit panaszkodott, majd elaludt, de újabban kitartóan és keservesen sír. Szerencsére kendővel felvértezve jobbnál-jobb sétákra van lehetőségünk továbbra is, csakhogy... A minap, mikor semmi nem volt jó, elaludni sem tudott, ráadásul én is nyűgös voltam gondoltam egy merészet, felkendőztem magunkat, s irány az erdő. Három órán át mentem, Hanna aludt, őszintén mondhatom, hogy nagyon élveztük. Mindezentúl elfáradtam, s mivel még délután is kimentünk két órát, sőt este is plusz egyet, MUSZÁJ volt kitalálnom valamit...

A megfigyelések: Nagyon kínozni szegény manót sose akartam, így csupán néhány megfigyelés állt rendelkezésemre, hogy mi lehet a rejtélyes babakocsifóbia oka...
  1. Próbál felülni, de nem tud. (Ezen az sem változtat, ha jobban megdöntöm a háttámlát.)
  2. Nem lát ki, mert akkor a szemébe süt a nap.
  3. Nem lát engem sem. Ha a járgány elé állok, nevet, beszélget, megnyugszik. (A babakocsi ellenben nem átalakítható...)
Az ötlet: Valahogy meg kell fordítani Hannát a kocsiban, hogy felém nézzen, amíg nem tud felülni, hogy örömét lelhesse a táj szemlélésében. Sajnos a fekvőfelület eleve döntött kis mértékben, így ez nem is olyan egyszerű feladat... Az árnyékolásról sem szabad majd megfeledkeznem, hiszen ki tudja mióta felhő nincs az égen! Néhány hete méregetem a babapihenőt, hogy nem fér-e bele a babakocsiba, s ha igen, akkor az egész biztonságos megtánasztása is megoldásra vár...

A kivitelezés:
A kapaszkodót a lábtámasz alá rögzítettem, ezáltal az, a kívánt magasságban stabilizálható!

A babapihenőt leszereltem az állványáról, úgy passzol a kocsiba, mintha oda tervezték volna. A lábtámszra illesztve tökéletes fekvőfelületet ad kicsi Hanna számára :-) (ennek ráadásul a dőlésszöge is változtatható, de ez már olyan extra, szolgáltatás amit még mi sem vettünk igénybe). A félúton felerősített játékok a szórakoztatásért és az árnyékolástechnika felcsipeszezéséért felelnek. A fennmaradó résen keresztül szemezek a lányommal :-).

Néha teljes árnyékolásra is szükség lehet...

Íme, ez a szívet melengető látvány fogad, ha tolom a kocsit, a fák árnyékában, a fülemülék csattogását hallgatva... Idill :-)

A tesztkör: Felülmúlta minden várakozásomat! Hannus édesen nevetgélt rám, játszadozott, beszélgetett, majd álomba szenderült... Hm :-))), diadal...

Megjegyzések

  1. ... persze nem minden arany, ami fénylik :-). Nem minden tesztkör jár fényes eredménnyel. Azt hiszem sok múlik az időzítésen is. Ha kialudta magát, senki ne kényszerítse Őt babakocsiban tétlenkedésre :-)

    VálaszTörlés
  2. A siker tiszavirágéletű volt, de annyira nem bánkódom :-), élveztem a járgány átalakítását!
    Eszter

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések