MÉR(L)EG

Tegnap egy komolyabb hisztit követően elhatároztam, hogy nem mérlegelem tovább a szopikat (természetesen, ha csak nem válik valamiért szükségessé, mint az elején az aluszékonyság (ill. a karácsonyi szünet - védőnő szabadság) miatt). Nem tudom mennyire túlzás minden gondom okozójának és főmumusnak kikiálltani a mérleget... de az biztos, hogy tegnap, amint megszületett az elhatározás elöntött a fáradtság. Jóleső, nyugodt, hömpölygő fáradtság. Nem az a fajta, amikor nem bírsz továbbmenni, hanem amikor megérkezel valahova... Eltűnt a napok, hetek óta tartó ugrásrakész feszültség, és mint a rianásoktól a Balaton jege, repedezett a szívemet körbezáró számolási-kényszer... Egész délelőtt oldódtam! Végre nem a grammokat néztem, hanem Hannát - gyönyörű! - és élveztem az együttlétet. Ő is érezhetett valamit a vibrálásaimból, mert napok óta először nézegetett nyugodtan újra! (Igaz éjjel, de most ennek is örültem, főleg, hogy Zoli volt ügyeletben az ébrenlét idején ;-).)
Előfordult már, hogy egy-egy megnyugvást gyorsan követett új aggodalom, de bízom a javuló tendenciákban :-).
Vajon miért van az, hogy minden "boldogtalan/sikertelen" szoptatási-szakasz történetéhez (amiket eddig hallottam) kapcsolódik a mér(l)eg szó......
ui.:pedig az elején még élveztem is az adminisztrálgatást, aztán mégis, hogy beleragadtam a számok világába...

Megjegyzések

  1. Hahó Eszter, egy régi Porontyos cikk a mérlegelésről annyira idevágó, hogy bemásolom (ide is):)

    "Ez a tompa eszköznek tűnő tárgy amúgy valóban kétélű fegyver, s még soha nem hallottam olyat, hogy valaki sikersztorit hozott volna össze az otthoni méricskéléssel, hacsak nem zserbót sütött a segítségével. Mert első körben tök jó, hogy tudjuk, hogy mennyit evett a gyerek, ez azonban hihetetlen mélységekbe taszíthat minket aggódó anyukákat, sőt, hamar mániákussá válhatunk. Hogy van az, hogy a múltkor megevett Pityu 120-at, most meg csak 70 ml-t? Világos, hogy kevés a tejem, rátöltök valahonnan, valamit. Szélsőséges esetben tápszert (azzal tisztában vagyunk, hogy számos esetben nélkülözhetetlen a tápszer), mert Pityu éhezik, nem elég neki a tejem, nem jó minőségű a tejem, nem tudja kiszopni a ciciből és még sorolhatnánk. Mivel nem vagyok szoptatási tanácsadó, sőt, jómagam is vágtam már ki a kertbe mérleget dühömben, csak elképzeléseim vannak az ideálisan szopó gyerekről. A mérleg azonban nem tartozik a jól szopó gyerek-szetthez."

    Idemásolom H. súlytáblázatát 1hét:3450, 2hét:3630 3hét:3751, 4hét:3558(!), 5hét:3835, 6hét: 3680(!).
    Ettõl szerintem minden anya idegbajt kapna, Popi meg egy óriási hurkás gyerek lett egyévesen! Ne mérj:).

    ja, és igyekszem eldugulni:D.

    VálaszTörlés
  2. ui.: a védőnő és a gyerekorvos nem készített ki ilyen súlyadatok láttán??? (Engem a kórházból hazatérést követő 3nap -80g adatra is azonnal "tápszer" felszólítással indítottak útnak. Szerencsére a kétóránkénti szoptatás is elégnek bizonyult, de azóta is konstans kérdés a "Van elég tej?", ami nem tartozik a kedvenceim közé.....)

    VálaszTörlés
  3. A van elég tej kérdésre határozottan mondani kell, hogy van!!!! És sose méregettem a szopikat, máig nem tudom, mennyit kellene szopniuk alkalmanként, igaz, engem a kórházban sem idegesítettek ezzel. Még nincs mérése, este hozza le, hogy valamit beírjunk! szólt a kórházi védőnő Domokosnál, a másik kettőnél már tapasztalt anyaként hagytak magamra. A pelus legyen nedves, a gyereken látszik, hogy gömbölyödik mérleg nélkül is.

    VálaszTörlés
  4. :-)) már gyakorlom, és amióta nincs mérlegelés elhiszem én is!!! Amikor nyugodtabb napja van, akkor könnyebb. Most három napja nagyon sírós szegény, úgy drukkolok Neki, hogy jobb napjai jöjjenek. Sokszor szopizik, jó nézni :-).

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések